Az alapító okirat tartalmazza a külön tulajdonhoz tartozó eszmei hányadot, vagy más néven tulajdoni hányadot, mely tükrözi a közös tulajdonrészre vonatkozó rendelkezési jog mértékét. Az eszmei hányad, a saját tulajdon az összes tulajdonhoz tartozó arányát tükrözi. Azok a több lakáscélú, vagy nem lakáscélú egységet alkotó ingatlanok, melyek nem rendelkeznek társasház alapító okirattal, osztatlan közös tulajdonban vannak. Ez azt jelenti, hogy az épületben található összes lakás célú, vagy nem lakáscélú épületrész, az összes tulajdonostárs közös tulajdonát képezi.

Az alapító okirat közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, mely a tulajdonosok társasház alapítási szándékát tartalmazza, annak ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez minden tulajdonos azaz a 100% tulajdoni hányad aláírása szükséges.

Megvalósulási vázrajz, vektoros rajz, változási vázrajz 2014. január 1-től új alapító okirat benyújtásához, vagy meglévő okirat módosításához földmérő által készített vázrajzot is be kell nyújtani a földhivatalba. Új társasház esetén a teljes épület, míg módosítás esetén csak a változással érintett albetétek alaprajzát kell benyújtani. 2018 augusztus 1-től új lapító okirat benyújtásához, vagy meglévő okirat módosításához földmérő által készített vázrajzot digitális vagy vektoros formában is be kell nyújtani a földhivatalba. Új társasház esetén a teljes épület, míg módosításnál csak a változással érintett albetétek digitális alaprajzát kell mellékelni. Az elkészült és benyújtott rajzok az alapító okirat műszaki melléklete.

Az alapító okirat másik kötelező melléklete a társasház szervezeti-működési szabályzata, röviden szmsz.

Természetesen az alapító okirat kötelező mellékletein kívül az egyes lakások használatbavételi engedélyének is meg kell lennie, ennek hiányában az alapító okiratot nem lehet beadni.

Ingatlankezelő blog

Információk - Változások - Tudnivalók a társasházkezelés világából